Számítógépet sosem a hirdetések ajánlatai alapján veszünk

A ’90-es évek második, illetve a 2000-es évek első felében sokaknak segítettünk első vagy többedik számítógépük beszerzése kapcsán. Egy idő után már győzött a marketing, és megvették azokat a gépeket, amiket nem kellett volna. Aztán jöttek hozzánk tanácsért…

Amint megjelenik egy új életterület a világban, azonnal rárepülnek a piaci szereplők, szeretnének gyorsan minél több pénzt csinálni az újdonságból. Hiszen amíg valaminek megvan az újdonságfaktora, addig lehet igazán jól pörgetni az üzletet. A 2000-es évek elején a számítógépezés, az internetezés még viszonylag friss dolog volt Magyarországon. Ekkor elindult egy olyan folyamat, hogy számítógépeket már lehetett venni a Tesco-ban, Euronics üzletekben is, nem csak számítástechnikai boltokban. Ez magával hozta azt, hogy megindult a marketing hadjárat, mindenki elkezdett színes-szagos reklámozási módszereket alkalmazni.

Ebből aztán végül az lett, hogy nagyon sokan megvettek olyan számítógépeket, amiket nem kellett volna még csak leemelni sem a polcról, nemhogy megvenni. 25 év elteltével még mindig ott tartunk, hogy a kereskedők előnytelen ajánlatokat tesznek a felhasználók elé. Ezek nem a vásárlók hanem a kereskedő érdekét szolgálják. A gyártókat sem kell félteni, a döntések, a termékfejlesztési megközelítéseik egyértelműen a profit maximalizálásának irányába mutatnak, nem pedig abba az evidens, logikus irányba, hogy jót tegyünk a vásárlóval.

Néhány évvel ezelőtt egyik ismerős anyukája hívott, hogy nagyon lassú a számítógépe, nézzünk már rá, mit lehet vele kezdeni. Egy laptopról volt szó, és nem kicsit, hanem nagyon ledöbbentem a paramétereit látva. A 2010-es évek második felében, a Windows 10 korszakában volt képe a gyártónak úgy kiadni egy számítógépet, hogy 2 GB memória volt a gépben, ami tudva levő, hogy a Windows 10 életképes működéséhez messze nem elégséges. Ezen felül egy nagyon lassú, mechanikus módon működő merevlemezt tettek a gépbe a modernebb SSD helyett.

Mivel nem lehetett a memóriát bővíteni, hiszen a 10-15 évvel korábbi általános tendenciával ellentétben a memória chip rá volt forrasztva az alaplapra, egy dolgot tudtunk csak tenni. Az addigra már jelentősen elavult, lassú merevlemez helyett egy SSD-t tettünk a gépbe. Ezzel a problémát ugyan meg nem oldottuk, de legalább egy számítógépet helyen-közel használhatóvá tettünk.

Ez is tökéletesen megmutatja, mennyire nem lehet hinni a marketinges gépezetnek, a forgalmazói sugalmazásnak. Az ilyen számítógépeket tipikusan azzal szokták hirdetni, hogy 100.000 forint környékén vagy akár kicsivel az alatt megvásárolhatók. Az átlagos magyar felhasználó árérzékeny, a minimálbér sincsen túl magasra húzva. Ebből következően ilyenkor örülnek a felhasználók, hogy milyen jó, 100 ezer forintért tud venni egy friss és ropogós számítógépet.

A gond csak az, hogy az előbb említettek mentén a gépek nem megfelelőek arra, hogy akár csak otthoni vagy egyszerű irodai felhasználásra alkalmasak legyenek. Valaki egyszer megtervezett egy számítógépet, majd gyártósort építtetett hozzá, legyártatta, átküldte a világ másik felére, Magyarországon eladták, és a végén ott tartunk, hogy valójában ez csak annak volt jó, aki kitalálta, hogy egy ilyen informatikai papírnehezékkel akar pénzt csinálni. Ezek a számítógépek Windows futtatására alkalmatlanok, egy Linux bevetése pedig még manapság sem realitás a legtöbb felhasználó számára.

A marketing már nem arról szól, hogy a felhasználó hogyan járjon jól, hanem arról, hogy a gyártó és viszonteladó miként csináljon pénzt a hozzá nem értőkből. Sok évvel ezelőtt beszélgettem az Euronics egyik boltvezetőjével, aki mindenféle kertelés nélkül elmondta, hogy a központból utasítást kapnak, melyik terméket kell rásózni a vásárlókra. Elmondása szerint ott és akkor nem azt a tabletet vagy számítógépet kellett ajánlani a vásárlónak, ami számára a legjobb lett volna, hanem amit a központban el akartak adni.

A gyártók és kereskedők is szeretnek olyan részletekkel figyelmet felkelteni, ami nem is biztos, hogy annyira fontos, vagy nem úgy fontos, vagy fontos ugyan, de a kínált információ nem elégséges. Mert például az, hogy egy számítógépben Intel Core i5 processzor van, nem túl sokat jelent az egyéb paraméterek, különösen a konkrét típusjelzés ismerete nélkül. A reklámokat kezeljük úgy a számítógép vásárlás során, hogy felhívják a figyelmünket lehetőségekre, döntést azonban mindig a saját magunk által kikutatott információk alapján hozzunk. De térjünk is rá a lényegre, hogy mit vegyünk figyelembe, ha gépet szeretnék venni.

Mennyi pénzt akarunk költeni

Valójában itt dől el minden. Ha nem ismert a büdzsé, nem tudunk beszélni lehetőségekről. Ha tudjuk milyen keretek között gondolkodhatunk, több irányba is el tudunk indulni.

Kisebb összeg esetén például inkább a használt, de garanciális gépek között érdemes nézelődni, és ilyenkor valóban tudunk 100 ezer forint alatt is jó üzletet kötni. Ezek mondjuk 10 éves gépek, de a hétköznapi felhasználásra még évekig bőven jók lesznek; hiszen üzleti felhasználásra tervezett, egykoron akár fél millió feletti árcímkével ellátott gépről beszélünk.

Ha pedig van egy szemmel is jól látható összegünk, mindjárt számos gyártó sokféle típusa közül mazsolázhatunk, és így el is érkezünk a második legfontosabb kérdéshez.

Mondjuk ki, mire fogjuk használni a masinát

A keretösszeg után a második, mindent eldöntő kérdés, hogy mit akarunk kezdeni a géppel, mi lesz a célja, haszna és értelme számunkra. Filmet nézni, zenét hallgatni? Böngészni a neten? Online ügyeket intézni, néha egy-két dokumentumot létrehozni és kinyomtatni? Képeket szerkeszteni? Játszani? Vagy ezeket együtt?

A felhasználási módok más-más igényeket támasztanak a gép egyes komponenseivel kapcsolatban. Játékhoz mindenből nagy teljesítményű és sok kell. Irodai munkára elég kevesebb, de a túl kevés már erős kompromisszumokat szülhet. Itt még mindig nem gondolkodunk konkrét gyártókban, azok típusaiban, processzorokban, memóriamennyiségben stb. Először a használati célt definiáljuk, utána pedig azt, hogy…

Döntsük el, meddig lesz a társunk a gép

A költségkeret és a használat módja után jön a harmadik fontos előkészítő döntés: mennyi időre tervezünk? Ha kell egy autó, amivel el tudunk jutni a munkába, és ez egy áthidaló megoldás, nem költünk 20 milliót, mert erre a célra tökéletes egy fél-egy milliós, már többek által levedlett, 15-20 éves autó. Így van ez a számítógépekkel is. Ha időtálló megoldásra van szükség, az egészen más liga, mint amikor egy rövidebb távú segítségről beszélünk.

A közösen eltöltendő idő alapján eldől, hogy milyen márka és annak milyen típusa jöhet szóba, hogy hol érdemes vásárolni, érdemes-e a használtpiacon keresgélni vagy inkább új / felújított gépek után kell nézni. És itt már körvonalazódik az is, hogy milyen processzor, mennyi memória, és mekkora méretű háttértár lesz számunkra megfelelő.

Kérj segítséget, kerülj képbe

E három kérdés megválaszolására még azelőtt szükség van, hogy bárkitől is segítséget kérnénk, mert amikor megtesszük, ezek a kérdések elő fognak kerülni. Amint tisztáztuk magunkban az alapokat, elindulhatunk kutatni, információkat szerezni, és konkrét segítséget kérni olyanoktól, akik ismerik a kínálatot. Ez lehet egy ismerős, aki már sok éve építi a saját gépét, vagy túl van már számos beszerzésen, és előttünk jár ebben a folyamatban. Lehet egy üzlet munkatársa, vagy lehet egy online fórum, esetleg közösségi oldalon létrehozott tematikus csoport is a terepünk. A lényeg, hogy tapasztalt emberekkel beszéljünk, és gyűjtsünk be többféle nézőpontot. Ha szeretnénk, fordulhatunk AI segédekhez (ChatGPT, Perplexity stb.) is, de ekkor legyünk fenntartásokkal, és a korábbi vagy később más forrásokból beszerzett információkkal vessük össze a kapott instrukciókat.

El kell döntened, hogy mi a fontosabb számodra: gyorsan megoldást találni, vagy képbe kerülni, átlátni a dolgokat, és tudatosan hozni meg a döntést. Ha szükséged van egy számítógépre a meghatározottak szerint, és csak az érdekel, hogy be tudd kapcsolni, hogy működjön, hagyatkozhatsz a számodra hitelesnek mondható segítő javaslatára. Ha viszont magad szeretnéd kiválasztani, értő módon szeretnél a vásárláshoz hozzáállni, akkor keress, kutass, építsd magadban a kontextust, és a megszerzett információs térkép alapján akár egyedül, akár más javaslatát kikérve dönts néhány ígéretes lehetőség közül.

Mindig az aktuális helyzet dönti el, melyik irány felé érdemes inkább indulni, de azt bizton állíthatom, csak nyersz azzal, ha képbe kerülsz. Minél árnyaltabban látod a számítógépek világát, annál könnyebb lesz az életed, ha eléd kerül egy új, addig ismeretlen helyzet.

Útravalóul: ez nem számháború

Bár a cégek ezer éve úgy alakítják ki a kommunikációjukat, hogy a másik piaci szereplőhöz képest az ő megoldásuk tűnjön jobbnak a nyers számokat nézve, nem érdemes felülni ennek a sugalmazási technikának.

Példaként említhető az Apple, aki sok évvel ezelőtt elég kevés memóriát tett az iPhone-okba. Az androidos készülékek gyártói ekkor már egy ideje azzal érveltek, hogy 8 GB memória van a telefonjukban. A memória mennyisége csak egy adat, önmagában nem jelent semmit, egyéb dolgokkal együtt lehet csak értelmezni. Mert az tény és való, hogy kevesebb memória volt az iPhone-okban, így laikus szemmel nézve alulmaradt a „versenyben”, ám annyival jobb volt az iOS optimalizálásban, hogy hiába az androidos készülék memóriabősége, lassult, olykor akár akadozott a telefon használat közben.

Ezért nem lehet a memória mennyisége, a processzorok MHz-ben megadott sebessége, vagy mondjuk a háttértár mérete alapján döntést hozni. A pendrive-ok mérete sem ad információt arról, hogy milyen gyorsan írhatók rá és olvashatók róla az adatok, mégis ezt az egy paramétert szokták kiemelni a reklámokban…