Nem mindig az tervezi / gyártja az eszközöket, akinek a logója rajta van

Szerző: Lendvai Norbert

'94 óta püföli a billentyűzetet, programozó akart lenni, dolgozott is programozóként, ám végül a tudásmegosztás mellett döntött.

Hogy mi volt az első élményem ezzel kapcsolatban, már nem emlékszem, de két konkrét szituáció megmaradt az emlékeimben, amikor láttam, hogy az informatika világának szereplőit olykor jobban érdekli a pénztermelés, mint az, hogy alkossanak valami jót.

Az igazság az, hogy ezzel más iparágakban is így vannak. Amit ugyanis anno láttam a PDA-k, majd később a számítógépes egerek kapcsán, azt láthatjuk minden egyes nap, ha betérünk egy multihoz vásárolni, és saját márkás terméket veszünk le a polcról. Anno a Tesco kínálatában található gabonaszeletre rá volt írva, hogy a székesfehérvári Cerbona gyárban készült, ám a Tesco forgalmazta saját név alatt.

Hogy jobb lett-e a világ attól, hogy kb. ugyanazt a végterméket más-más márkanév alatt forgalmazzák a multik? Szerintem kicsit sem, sőt. Amikor ugyanis ezt a jelenséget mondjuk a számítógépek vagy a fotózás világában mozgó világmárkák termékei esetén tapasztaljuk meg, akkor nemhogy meginog, hanem alapjaiban kérdőjeleződik meg a márka irányába megelőlegezett bizalmunk.

Az egész dolog gyökere – mint oly sokszor – a pénz maga. Minden cég még több pénzt akar, ezért bővíti a termékkínálatát, abban bízva, hogy az ismerős logó eladja a terméket magát. Ez akkor működhet felhasználói szempontból, ha a háttérben álló eredeti gyártó valóban jó dolgot hoz létre, és a vásárló a végén elégedett, függetlenül attól, hogy ki tervezte és gyártotta azt a valamit. De a vásárló sem hülye, előbb vagy utóbb fel fog neki tűnni, hogy több cég logója ugyanolyan terméken van rajta, és ekkor gyanús lesz a dolog.

Bő 20 évvel ezelőtt feltűnt, hogy a számítógépes újságok, telekom szolgáltatók és az online hirdetések más-más néven hivatkoztak ugyanarra a kütyüre. Elkezdtem kutakodni, és kiderült, hogy igen, az eszköz pontosan ugyanaz, de különböző neveken ismert.

Nagyon bejött anno az i-mate JAM, ami valójában egy HTC Magician átcímkézve. Ahogy a Wikipédia-szócikkben olvasható, számos neve volt a piacon:

  • Qtek S100
  • O2 Xda II Mini (Ázsia)
  • O2 Xda mini (Németország)
  • T-Mobile MDA compact
  • i-mate JAM
  • Vodafone VPA Compact
  • Dopod 818
  • Krome Spy
  • Orange SPV M500

Valamikor a 2000-es évek második felében vettem egy Trust egeret, aztán néhány évvel később szembe jött velem ugyanaz egy másik ismert márkanév alatt. Egyszer a Manfrotto márkának igyekeztem hinni, éppen okostelefon satut szerettem volna venni (ilyet), hogy állványról is tudjak fotózni / videózni az okostelefonommal. Megrendeltem, kibontottam, és csalódtam. Illesztési és egyéb minőségi gondok voltak a termékkel, amiből hamar leesett, hogy ezt szinte biztos, hogy nem a (minőségi és kicsit sem olcsó termékeiről ismert) Manfrotto gyártotta. Bújtam kicsit a netet, és hát, khm, tucatnyi márkanév alatt találtam meg lényegében ugyanazt a terméket.

Ahogyan az i-mate JAM példája mutatja, ha jó az alap termék, akkor a felhasználó végül elégedett lehet, bármilyen névvel és logóval vegye is meg. Ettől még a szájíz keserű lesz, mikor kiderül az igazság. Ami pedig a Trust helyett más lógóval ellátott egeret és a Manfrotto logóval árult telefontartót illeti, konkrétan csalódás ért. Ha nem tudnám, hogy a gyártóknál ez egy bevett szokás, akkor komolyan lesújtana a dolog. Így csak újabb bizonyítékot találtam arra, hogy a kereskedelem olyan dolgokat szül, amiket sosem szabadott volna megtapasztalnunk.

Az én gondolataim fentebb, a te észrevételed pedig itt lentebb. Ha van ezzel a bejegyzéssel kapcsolatban mondandód, legyél te is előfizető, és beszélgessünk a kommentszekcióban! Van már előfizetésed? Akkor jelentkezz be, és kommentelésre fel!

Ez a weboldal sütiket használ a böngészési élmény javítása és a webhely megfelelő működésének biztosítása érdekében. A webhely használatának folytatásával elismeri és elfogadja a sütik használatát.

Összes elfogadása Csak a szükségesek elfogadása